Alkáli elemek (1x használható, nem tölthető elemek) 1.5V feszültségűek, műszaki berendezések többsége erre lett tervezve. Költséghatékonyság és környezettudatossági szempontokból sokkal célszerűbb újratölthető azaz akkumulátorokat használni egy berendezés üzemeltetéséhez.

Gazdasági oldal
Jól látszik hogy a 4. garnitúra elemcserénél (pl egy 4db AA elemet zabáló fényképező vagy vaku) már az akkus megoldás gazdaságosabb! Ha még egy „profi” töltő árát is ideszámoljuk (pl: Voltcraft ChargeManager 410) akkor az a 17. töltési ciklusnál már nullszaldós. Töltő nyilván értéket képvisel, így ekkor már jócskán megtérült a „befektetés”, legyünk már kicsit környezettudatosak! 🙂
Lássuk be ha valaki évente elhasznál ~10-15db alkáli elemet, akkor már érdemes elgondolkozni az akkura váltáson!

Technológiai eltérés
Fő probléma eddig az volt hogy a NiMH akkuk csak 1.2V-ot adnak, azaz full töltve is bizonyos eszközök már gyengének ítélték. Ahogy merül az akku tovább esik a feszültség, az eszköz gyakorlatilag fele annyi ideig se volt használható mint elemmel.
NiZN cellák ezzel szemben 1.6V feszültségűek, magyarán a benne tárolt energiát a készülékek könnyebben ki tudják nyerni.

Tárolt kapacitás, munkavégzés
Eddig mindenki a mAh-kkal dobálózott, nyilván ez akkor mérvadó ha két azonos feszültségű pl 1.2V akkut hasonlítunk össze.
Talán elterjed a köztudatban a mWh fogalma is, ami jobb mérőszám ha eltérő feszültségű 1.2 és 1.6V-os cellákat hasonítunk össze.
Képelt: (mAh)*(V) = (mWh)

Töltés, kisütés
NiZN esetén ilyen a töltési karakterisztika és a kisütésnél a feszültség esés.

Töltő által biztosított programok

Ezzel a módszerrel könnyen ellenőrizhető hogy az akku milyen állapotban van. Keveset használt akku pedig egy kis tornáztatással újra kondiba hozható.

“SET CHARGE” = Charge
“SET DISCHARGE” = Discharge (no maintenance charge!)
“SET CHECK” = Discharge -> charge
“SET CYCLE” = Charge -> discharge -> charge
“SET ALIVE” = Charge -> discharge -> charge -> discharge -> charge